2011. október 27., csütörtök

3 nap vs. 3 perc






"Szánakozom a sokaságon, mert már három napja vannak velem, és nincs mit enniük; ha pedig éhesen bocsátom őket haza, kidőlnek az úton, mert némelyikük messziről jött." (Márk 8: 2-3)

            Egy prédikációt hallottam erről az igéről és nagyon elgondolkoztató volt. A történet a négyezer ember megvendégelése, de csak nézzük meg ezt a pár verset most. Az ottani emberek, akiknek legnagyobb része nem is zsidó származású, három napig hallgatták Jézust. Mi magunkat kereszténynek valló emberek néha azzal szenvedünk, hogy napi 3 percet az ige olvasásával töltsünk, nem hogy 3 napot. Ráadásul azt írja az ige, hogy némelyikük messziről jött. Ma a keresztények némelyike inkább kihagyja a vasárnapi istentiszteletet, mert tíz percet kéne sétálnia esős időben. Valahogy úgy tűnik, hogy ezek a "pogányok"  megelőznek minket az ige utáni vágyban. Bár érthető, hiszen nekik nem volt Bibliájuk sem istentiszteletük, de ez egyben szomorú is . Csak azért mivel mindenkinek van otthon Bibliája és gyülekezete a városban, emiatt az Isten igéjében töltött időnek nem csökkennie, hanem nőnie kéne. Természetesnek vesszük, hogy bármikor olvashatjuk az igét és emiatt alig olvassuk. Sztárokként tisztelünk rengeteg jó írót és közben ott porosodik a polcunkon a könyv, melyet Isten írt nekünk. Mit tegyünk hát? Pál ezt írta Timóteusnak a témához kapcsolódva :

"Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tisztaságban. Amíg megérkezem, legyen gondod az Írás felolvasására, az igehirdetésre, a tanításra." (Pál első levele Timóteushoz 4:12-13)


UI: 
1. A prédikációban a lelkész az Éli könyve című filmet hozza fel példának, ami nagyon jól hangsúlyozza a Biblia értékét főleg, ha csak egy maradt belőle. Érdemes megnézni ha még nem láttad.
2. Itt a link a teljes igehirdetéshez. (Angol nyelvű) : http://vimeo.com/13125074



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése